Április 4-én ezt jegyzi fel Gyarmati Fanni, a költő felesége:
"Szomorúan eredménytelen és fájdalmas vitatkozás Gyulával, Dezsővel. Hiába, teljesen egyedül vagyunk, ezt senki meg nem érti, a maguk anyagi pánikjával vannak tele és Gyula amellett oktató és fölényeskedő, aztán magától értetődő természetességgel teát kért és lefitymálja, hogy nagyon világos, gyenge, pedig valódi teát kap. Aztán nekem támadnak, mert olyasmit mondok, hogy viselni kellene minden becsületesen gondolkozó kereszténynek a sárga csillagot, hogy ezzel tüntessenek az egész rendszer ellen. Nekem támadnak, hogy ezt itt, egy ilyen országtól nem lehet elvárni. Huszonöt éves tervszerű, alapos hülyítés és rohasztás után nem lehet elvárni. Aztán azzal is érvelnek, hogy ezzel kompromittálnák magukat és az eszméket azok az emberek, akikre még szükség lehet. Igen, igen, ez reális is, de hát Hollandiában, állítólag Prágában is megtették mégis. Végtelen letörtek vagyunk. Este. Este komoly hányingerrel küszködve varrom fel a kabátunkra a sárga csillagot." (GyF)
Április 3-án Radnóti meglátogatta Vas Istvánt, és azt javasolta, hogy másnap tegyenek kettesben egy utolsó körsétát a Belvárosban, mert elhatározta, hogy sárga csillaggal nem kép ki az utcára.
Másnaptól kötelezően viselniük kellett a sárga csillagot.
"Április 5. Reggel nagyon keserves arra ébredni, hogy mégis beköszöntött ez a nap is, nem jött semmi közbe, nem halasztották el a dátumot, így vagyunk itt, visszavonhatatlanul. Felkelve leselkedem kifelé az ablakon, hogy mit látok: óriási sárga plakát virít a szemközti falon, egy nagy hatágú csillag, egyenlőségjel és sarló meg kalapács. Úgy látszik, ezzel akarták a rokonszenv csillagviselését, ha esetleg valaki megpróbálná, eleve megakadályozni, nehogy ennek az azonosságnak az ódiumát magára vegye. Aztán persze előtűnnek egyre-másra a sárguló járókelők, mennek az úton, amíg szemmel követni tudom őket, nem történik semmi." (GyF)
Radnóti ezekben az időkben már ritkán lépett ki az utcára. Gyarmati Fanni elmondása szerint amikor egyszer is kiment, szemtanúja volt, amint egy jól öltözött nő karjánál fogva megragadott egy embert, és azt kiabálta, hívjanak rendőrt, mert zsidó, és nem visel sárga csillagot.
Radnóti az eset után hazasietett, és órákon át remegve feküdt az ágyon.
Április 21-én este ezt jegyezte fel Gyarmati Fanni:
"Mik tegnap este hosszan elmondta, hogyha túléljük, olyan mélységesen kiábrándult és keserűen tisztánlátó ember lesz, hogy ha dolgozni fog, azt csak magunkért és nem úgy, mint eddig hitte mindig, az emberiségért. Ez az emberiség nem érdemli meg. A tanítást is, úgy látja most, nem érdemes csinálni amikor a Gestapo-tisztek fosztogatják az otthonokat és hurcolják el az embereket, közben a Faustról vitatkozva. Akkor mi célja van a nevelésnek, amikor a művészet ennyire nem képes hatni és változtatni az emberi természeten, hogy a legnagyobb szörnyűségekre képes a legmagasabb művészi megnyilatkoztatások ismeretében. Akkor mink ide a tanítás? Mennyire lefricskázó, jelentéktelen máz az csupán. - Nagyon letört Mik, csak olvas és főleg detektívregényeket amit eddig sohasem tett. Fáj ez nekem, legalább próbálkozna versírással, ha a Shakespeare-t nem is akarja csinálni, mert nem tudja koncentrálni magát. - Még 5-6 hétre való pénzünk van, de mi lesz azután, ha még élünk? Semmi munkám egy hónapja már. Most majd a kényszermunka következik, csak ne szakítsanak el egymástól és hazatérhessek aludni." (GyF)
1944. április 30-án jelent meg A m. kir. minisztérium 10 800/1944. ME sz. rendelete a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában (BK 1944a). Ennek függeléke közli a betiltott zsidó szerzők névsorát, száztizennyolc írót, költőt, kritikust, akik között a Nyugat olyan alapítói, szerkesztői és szerzői szerepelnek, mint: Fenyő Miksa, Füst Milán, Gellért Oszkár, Hatvany Lajos, Ignotus, Osvát Ernő, Somlyó Zoltán.
Betiltották többek között: Balázs Bélát, Bródy Sándort, Ignotus Pált, Jászi Oszkárt, Molnár Ferencet, Szabó Ervint, Szép Ernőt.
Két hónappal később (Radnóti ekkor már Borban volt) jelent meg A m. kir. miniszterelnök 11 300/1944. ME. sz. határozata zsidó szerzők írói műveinek a közforgalomból való kivonása tárgyában (BK 1944b). Ez a határozat újabb, kiegészítő listát tett közzé, amelyen százhuszonhat név szerepelt.
Köztük: Déry Tibor, Lesznai Anna, Karinthy Frigyes, Kemény Simon, Komját Aladár, Nagy Zoltán, Pap Károly, Rónai Mihály András, Zelk Zoltán.
Radnóti az egyetlen, aki MINDKÉT listában szerepelt.
Az első lista megjelenésekor Gyarmati Fanni ezt jegyezte fel:
"Miklóska tehát zúzdába kerül. Az első "csokorba" bekerült az ő neve is."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése